időrend:frissek felül
Kritikák:
- Ócsai Éva: Az eltévedés útján /Tiszatáj, 2012/11.
- Szabó Katalin: Egy posztmodern kísérlet az emlékezésre /K&K, 2012.10.31
- Csordás László: A tejüveg mögött /Szépirodalmi Figyelő, 2012/2
- Dérczy Péter: A történet vége /Eső 2012/2
- Sain Gábor: Az elmúlás szimfóniája /ÚjNautilus, 2012. máj. 3.
- Darvasi Ferenc: „regényt írni nem más, mint beavatódni” /Bárka, 2012/2.
- Mosonyi Kata: A megbocsátás gesztusa /Irodalmi Jelen, 2012. márc. 10.
- Darvasi Ferenc: Mint egy vetítővászonnál /Magyar Narancs, 2012. jan. 19.
- Dege Sándor: Balla D. Károly: Tejmozi /olvaslak.hu, 2012. jan. 3.
- Bőgel György: Viszonyok /IQSYS.HU/blog, 2011. dec. 31.
- Hegyi Zoltán: Balla D. Károly: Tejmozi /ekultura.hu. 2011. dec. 5.
- -i-: Tejmozi, kizökkenések mellé /Magyar-Hon-Lap, 2011. nov. 16.
- Károlyi Csaba: Kizökkent az idő /Élet és Irodalom, 2011. okt. 21.
- Horváth László Imre: Egzisztencialista regény tejmozival /Magyar Nemzet, 2011. okt. 20.
- Markovits Teodóra: Filmszakadás /Alkarpatraz, 2011. okt. 16.
- Lénárt Ádám: Retusált archívum /Revizor, 2011. okt. 12
- Mrs. Capote: Tejmozi /Gerincre vágva, 2011. okt. 10
- Benedek Szabolcs: Átkozott provincia /Népszabadság, 2011. okt. 01.
Ajánlók, ismertetések:
- HVG: Könyv + családi trauma /HVG, 2012. febr. 12.
- (horner): Halál apa blues /Vasárnapi hírek, 2012. jan. 22.
Vélemények:
Tartalmi ismertetések:
A könyv fülszövege:
Tejüveg szűri meg a fényt a műteremben, az apa „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, az apa elviszi fiát a rettentően veszélyesnek gondolt vadkörtefához – egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú, könyvünk hőse attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Képtelen a saját életét élni, és a szülők halála sem hozza meg a várva várt feloldozást. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és egyben mégis takarékos nyelven megírt könyve: egyszerre apa- és anyaregény, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ennél fogva feloldozhatatlan feszültségekkel.
Ajánló a kiadó honlapján:
Egyszerre apa- és anyaregény
A főhős apja otthoni műtermében „megélhetési" aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, míg fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, melyen keresztül egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és mégis takarékos nyelven megírt könyve, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ezért feloldhatatlan feszültségekkel.
Szerzői szinopszis:
A Tejmozi harmadik regényem. Főhőse egy irodalmi ambíciókat dédelgető nyelvész, aki, miközben regényével vívódik, felidézi az apjához fűződő viszonya összetett és ellentmondásos epizódjait, gyerek- és kamasz korának egyes (számára meghatározó) eseményeit. Eközben feltárulnak az anyjához és húgához kapcsolódó történések csakúgy, mint saját felnőtt-életének és szakmai munkájának a problémái. Emlékezésére tanári vendégszobájának tengerre néző ablaka előtt kerül sor – a regény hőse egy északi országban nyer tanári állást, és itt írja apjáról szóló regényét is, miután gyakorlatilag elmenekül otthoni életéből, ahol is nem tudta megoldani a nyelv matematikai modellezésének a feladatát. Visszarévedései és monológjai voltaképp nem egyebek, mint a családját elhagyó apja erős személyiségével és saját, némileg meghasonlott énjével való gyötrelmes tusakodások.
Részlet egy interjúból:
..hősöm kutató nyelvész, aki menekülésben van. Menekül annak a roppant adatbázisnak a súlya alól, amit maga hozott létre, s amelyre támaszkodva meg kellene oldania a nyelv matematikai modellezését. Menekül a szakmai kudarc elől. De menekül az emlékeitől is, szüleinek nyomasztó lelki jelenléte elől: anyja alakja azzal nehezedik rá, hogy túlszereti, érzelmileg kisajátítja; apja meg azzal, hogy eltaszítja és elhagyja, nem enged neki helyet az életében (hősöm mégis kényszeresen látogatja apját világvégi faházában – egy ilyen alkalom képezi a regény egyik keretét; ekkor zarándokolnak el a „farkassá vált” öreg ruszin sírjához; a szimbolikus epizód egyben a rejtett történet kulcsa). Menekül iskoláskori önmagától, attól a szerencsétlen fickótól, aki egyszer eltévedt egy téli tájban, és a sehová le nem ágazó úton mégsem tudott visszatalálni saját biztonságába. Menekül attól az elhidegült lelkű önmagától, aki nem kíváncsi hajdani osztálytársaira, ezért nem megy el az érettségi találkozókra; aki nem tud, nem mer tartós párkapcsolatot kialakítani, mert fél az érzelmi függőségtől. Menekülési útvonala egyfelől az írásba vezet, másfelől egy távoli, északi városba, ahol vendégtanári állást vállal, s ahol szolgálati lakásának tengerre néző ablaka előtt kezd emlékezni mindarra, amitől elmenekült. Például arra, hogy kamasz korában miként leste meg a meztelen lányokat, akik a papa aktképeihez álltak modellt a fényes műteremben.
