Balla D. Károly: Tejmozi
- az UNGPARTY része - bloggazda: Balla D. Károly - REGÉNY / KÖNYV - Könyv és internet - Balládium - BDK internetes jelenléte - weBirodalom - -

Kritikák, ismertetések a Tejmoziról

2011.10.02. :: BDK

időrend:frissek felül

Kritikák:

 

Ajánlók, ismertetések:

 

 

Vélemények:

 

Tartalmi ismertetések:

 

A könyv fülszövege:

Tejüveg szűri meg a fényt a műteremben, az apa „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, az apa elviszi fiát a rettentően veszélyesnek gondolt vadkörtefához ­– egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú, könyvünk hőse attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Képtelen a saját életét élni, és a szülők halála sem hozza meg a várva várt feloldozást. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és egyben mégis takarékos nyelven megírt könyve: egyszerre apa- és anyaregény, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ennél fogva feloldozhatatlan feszültségekkel.

 

Ajánló a kiadó honlapján:

Egyszerre apa- és anyaregény

A főhős apja otthoni műtermében „megélhetési" aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, míg fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, melyen keresztül egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és mégis takarékos nyelven megírt könyve, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ezért feloldhatatlan feszültségekkel.

 

Szerzői szinopszis:

A Tejmozi harmadik regényem. Főhőse egy irodalmi ambíciókat dédelgető nyelvész, aki, miközben regényével vívódik, felidézi az apjához fűződő viszonya összetett és ellentmondásos epizódjait, gyerek- és kamasz korának egyes (számára meghatározó) eseményeit. Eközben feltárulnak az anyjához és húgához kapcsolódó történések csakúgy, mint saját felnőtt-életének és szakmai munkájának a problémái. Emlékezésére tanári vendégszobájának tengerre néző ablaka előtt kerül sor – a regény hőse egy északi országban nyer tanári állást, és itt írja apjáról szóló regényét is, miután gyakorlatilag elmenekül otthoni életéből, ahol is nem tudta megoldani a nyelv matematikai modellezésének a feladatát. Visszarévedései és monológjai voltaképp nem egyebek, mint a családját elhagyó apja erős személyiségével és saját, némileg meghasonlott énjével való gyötrelmes tusakodások.

 

Részlet egy interjúból:

..hősöm kutató nyelvész, aki menekülésben van. Menekül annak a roppant adatbázisnak a súlya alól, amit maga hozott létre, s amelyre támaszkodva meg kellene oldania a nyelv matematikai modellezését. Menekül a szakmai kudarc elől. De menekül az emlékeitől is, szüleinek nyomasztó lelki jelenléte elől: anyja alakja azzal nehezedik rá, hogy túlszereti, érzelmileg kisajátítja; apja meg azzal, hogy eltaszítja és elhagyja, nem enged neki helyet az életében (hősöm mégis kényszeresen látogatja apját világvégi faházában – egy ilyen alkalom képezi a regény egyik keretét; ekkor zarándokolnak el a „farkassá vált” öreg ruszin sírjához; a szimbolikus epizód egyben a rejtett történet kulcsa). Menekül iskoláskori önmagától, attól a szerencsétlen fickótól, aki egyszer eltévedt egy téli tájban, és a sehová le nem ágazó úton mégsem tudott visszatalálni saját biztonságába. Menekül attól az elhidegült lelkű önmagától, aki nem kíváncsi hajdani osztálytársaira, ezért nem megy el az érettségi találkozókra; aki nem tud, nem mer tartós párkapcsolatot kialakítani, mert fél az érzelmi függőségtől. Menekülési útvonala egyfelől az írásba vezet, másfelől egy távoli, északi városba, ahol vendégtanári állást vállal, s ahol szolgálati lakásának tengerre néző ablaka előtt kezd emlékezni mindarra, amitől elmenekült. Például arra, hogy kamasz korában miként leste meg a meztelen lányokat, akik a papa aktképeihez álltak modellt a fényes műteremben.

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény kritika ismertetés

Benedek Szabolcs: Átkozott provincia

2011.10.02. :: BDK

Amikor tavaly egy meleg nyári napon átutaztam Ungváron, mivel egy kisebb társasággal voltam és amúgy is nagyon siettünk, nem látogattam meg Balla D. Károlyt. Nem látogattam meg, de miközben a városban araszoltunk, nézelődtem, és próbáltam kitalálni, merre lehet az az akkortájt bizonyára a szokottnál is forróbb manzárdszoba, amelyből Balla a világ történéseit figyeli, és ahonnét rendszeresen tudósít szemlélődéseiről – hol az írói életmű részeként, hol ahhoz ezer szállal kapcsolódva online felületen. Nem kétséges ugyanis, hogy BDK Kárpátalja legismertebb bloggere. Életének külső és belső rezdüléseiről számol be az interneten, sőt megkockáztatom, ő a magyar irodalom „leginteraktívabb” alkotója: ha valaki egyszer alaposan meg fogja vizsgálni írói pályáját, nem hagyhatja figyelmen kívül számtalan virtuális megnyilvánulását a blogbejegyzésektől kezdve egészen a közösségi oldalakon tett hozzászólásokig.

Szólj hozzá!

Címkék: kritika könyv

Kezemben a Tejmozi

2011.09.29. :: BDK

Bárhogy is: az ember akkor érzi a könyvét megjelentnek, amikor első példányát kezébe veszi. A Magvető néhány szerzői példányát ma hozta meg a posta.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv videó

Jó társaság

2011.09.27. :: BDK

Azért elég nagy pofátlanság tőlem, hogy befurakodtam ide.

Szólj hozzá!

Címkék: kép web kiadó