Balla D. Károly: Tejmozi
- az UNGPARTY része - bloggazda: Balla D. Károly - REGÉNY / KÖNYV - Könyv és internet - Balládium - BDK internetes jelenléte - weBirodalom - -

Posztmodern akció - hagyományos prózamű

2011.10.10. :: BDK

- Esterházy is épített fel szöveget kölcsönmondatokból, miben különbözik ettől a te módszered?

- Először is: ez egy kollektív és poliglott akció. Az idézeteket nem én választottam, hanem a projektumban részt vevő 30 kolléga. Idegen nyelvekben és kultúrákban járatos író- és szerkesztőtársakat, barátokat kértem arra: magyarul még meg nem jelent kortárs prózaműből műfordítsanak számomra egy-egy mondatot vagy rövidebb szövegrészt azzal a céllal, hogy én ezeket leendő saját művembe beépíthessem. Novellámat csak akkor kezdtem írni, amikor – adott határidőig – beékezett a 43 szerző művéből származó, 30 fordító által 18 nyelvből tolmácsolt 53 darab idézet!

Akcióm második sajátossága tehát az, hogy nem én választottam az idézeteket egy készülő művem számára, hanem a kapott (és meglehetősen heterogén halmazt képező) vendégszövegek alapján kezdtem saját mű írásába.

A harmadik jellegzetesség, hogy bár az akció alapötletét nyugodt szívvel nevezhetjük olyan posztmodern kezdeményezésnek, amely az intertextualitás zászlaját lobogtatja, ám az eredmény mégis egyfajta hagyományos prózamű. Novellám tartalmilag és történetmondását illetően is a modern realista epika jegyeit mutatja, és csak előtörténetét is beleolvasva válik „szövegművészetté”. Az akció egészének ismeretében világlik ki annak a momentumnak a jelentősége is, hogy prózám főhőse maga is író, aki többek között éppen írói problémákkal küszködik. De a posztmodern önreflexivitástól is tudatosan eltávolodtam, mert ez a probléma egészen más jellegű, mint amilyennel nekem kellett munka közben szembenéznem.

Végül talán az is megkülönböztető sajátossága munkámnak, hogy nem alkalmaztam kollázstechnikát és nem éltem az idézetek módosításának, torzításának a lehetőségével. Nem összeapplikáltam és nem „betűztem”, nem tettem „Függő”-vé az idézeteket, hanem úgy vezettem a saját szövegemet, úgy haladtam mondatról mondatra, hogy egy adott ponton a vendégmondat „elhangozhasson”, sajátomként hasson. A dolog nehézsége éppen abban állt, hogy egy stílusában egységes, egyetlen szerző alkotói jegyeit mutató, jól olvasható elbeszélés matériáját kellett úgy felépítenem, hogy ne kivesse, hanem szervesítse az idegen anyagot.

- Úgy tunik, páneurópai novellát írtál, adódik a kérdés: ellopják-e benne Európát?

- Mint Bajor Andor egyik írásából tudjuk, Európáról az az utolsó hiteles hír, hogy elrabolták... Ha csak érintőlegesen is, de novellám többször foglalkozik a modern (európai) társadalom problémáival, lévén történetem a civilizációból kivonult, remeteségében is teljes életet élő édesapa és a világ sűrűjében az élettől elidegenedett fia kapcsolatát boncolgatja; márpedig az apa-fiú konfliktus – mondjuk Szophoklész Oedipus királya óta – eléggé tipikus európai toposz. Ha pedig Európa sorsát a hazátlan és/vagy kihaló nemzetek és nyelvek problémája felől közelítjük, az elrablás tényét ez esetben is rögzíti az írásom, lévén erős szálként szövődik bele egy saját országgal sosem rendelkezett, nyelvének-irodalmának-vallásának önállóságáért évszázadok óta meddő küzdelmet vívó kisnemzet, a ruszinság sorsa. És, ha csak áttételesen is, de utalok öreg kontinensünk 20. századi történetének egyik legsúlyosabb tragédiájára és annak szenvedő nemzetére is. Novellám ugyanis egy zsidó szertartás szerint tartott házasságkötés szimbolikus képeivel zárul.

- Volt már virtuális regényed, készíted az UngParty webszótárát, webesíted a Tejmozival az alkotást... mi lesz a következo lépésed?

- Fontolgatom, hányadik születésnapom alkalmából lepjem meg barátaimat virtuális öngyilkosságommal, hogy még életemben élvezhessem egymással versengő nekrológjaikat.

Kérdezett: Gergely Tamás

 

(megjelent: Romániai Magyar Szó; Színkép. 2005. febr. 5.)

Az interjú hónapokkal korábban készült egy napilap számára, amelyben végül is nem jelent meg; közlésére az RMSZ sorozata keretében került sor.

 

Szólj hozzá!

Címkék: előzmények ős tejmozi

Vendégmondatok

2011.10.10. :: BDK

Regényem legfőbb előzménye az Egy mondat a... multikulturális szövegprojektum eredményeként született novella. Történetét lásd: Az ős-Tejmozi keletkezése. Az interakció során felhívásomra az alábbi mondatok kaptam (a beérkezés eredeti sorrendje: alulról felfelé). 

fordító
nyelv

mondatok

Ladik Katalin

horvát

Ha a bor képes arra, olvasta nemrég, hogy szüret után, évek múltán is önmaga körül palástot képezzen, alkoholos gélből csodálatos burkot, akkor a bor valóságosan él, akkor benne éjjel-nappal titkos, felfoghatatlan élet történik.

}} Delimir Rešicki: Pas od snijega (Hókutya). Sagrada familia, Meandar, Zagreb, 2000.

Ladik Katalin

szerb

Van-e a tündéreknek „vaginájuk”?
A hipotézis: igen, van nekik. Sőt, a tündér- „vaginának” fogazata van, amely elsősorban az élelem megrágására és emésztésére szolgál, ám alapvető segédeszköz szexuális kapcsolatkor is (emiatt a múlt idők legnagyobb hősei kerülték a tündérekkel való szeretkezést, és jogosan hitték, hogy ez a szenvedély végzetes, sőt, halálos is lehet).

}} Sava Damjanov: Summa vilologiae ante portas. Glosolalija. Orpheus, Novi Sad, 2001.

Haraszti Mária

szlovák

Terhére voltunk, nem kívánt utánfutók... egy idő után megutált volna, amiért valami olyasminek a megvalósítására kényszerítettem, amit valójában nem óhajtott.

}} Táňa Keleová-Vasilková: Siete pavučín (Pókhálók), Ikar, Bratislava 2003.

Haraszti Mária

szlovák

Tiltakozni akart az esztelen vád ellen, de amint kinyitotta a száját, az a gauner rátámadt, mellbe ütötte a lyukasztóval, olyan erővel vágta hozzá, hogy az egészen a két kocsi közti harmonikáig repült.
A heves támadástól szinte a lélegzete is elakadt, de eltökélte, hogy ha már másképp nem is – hisz semmilyen esélye sem volt vele szemben –, legalább szóval fog védekezni.

}} Július Balco: Cestujúci tam a späť (Oda-vissza utazó). Slovenské pohľady, 1988.

Haraszti Mária

szlovák

Ördög vigye ezt a mozdulatlan vonatot, hisz majd megy a következő!

}} Július Balco: Cestujúci tam a späť (Oda-vissza utazó). Slovenské pohľady, 1988.

Németh Zoltán

szlovák

Két esztéta meztelenül indult a büfébe.

}} Eman Erdélyi - Marek Vadas: Univerzita (Egyetem). Koloman Kertész Bagala, Levice, 1996.0

Németh Zoltán

cseh

Mindenhol vannak ismerőseim.

}} Jáchym Topol: Výlet k nádražní hale (Kirándulás a pályaudvarra). Petrov, Brno, 1995.

Cséka György*

Valójában nem fordító, hanem szerző

orosz

Falni: egy hideg reggelt, amikor a halál, mint egy kemény, kérges csizma arcodba rúg, arcodba tapos, és jajgatni sincs időd, sírni sincs időd, semmire sincs időd, mert épp az időd vész el, a te időd, de ezáltal minden idő: halott vagy.

}} Vlagyimir Szorokin: Zsraty! (Falni!) In: Szobranyije szocsinyenyij v treh tomah. (Összegyűjtött művek három kötetben) Ad Marginem, Moszkva, 2002.

Cséka György egy évvel a mondat beküldése és nem sokkal az elkészült novellám nyomtatott megjelenése után bejelentette, hogy az általa küldött mondatot nem az orosz szerző, hanem ő maga, Cséka György írta. (2005)

Frissítés, 2011: Mint tudható, a regény tényleges alapját képező második, redukált novellából a vendégmondatokat kivétel nélkül kimetszettem. A regény írása folyamatában azonban a fenti Cséka-féle Szorokin-imitációt - hogy több legyen a csavar - a végleges regény-szövegbe, egyedüli kivételként,  visszaírtam.

Bencze Lajos

horvát

Ötven körüli, de harmincötnek látszik, mert az emberek nem szeretik ötven körülieknek látszó ötven körüli nokön felejteni a szemüket.

}} Vedrana Rudan: Uho, grlo, nož (Fül, gége, kés) AGM, Zágráb, 2003

Vass Tibor

angol

A borz bűze.

}} Stephen Todd Booker: TUG. Wesleyan University Press, Published by University Press of New England, Hanover and London, 1994

Kronauer Éva Lilla

holland

Érzéketlenné vált a közegre, az időre, a hidegre, melegre, a felhős égre, az esti fuvallatra, vagy akár csak az épp születő zöldellő tavaszra.

}} Maarten `t Hart: Het uur tussen hond en wolf (A kutya és farkas közti óra). Amsterdam, De Arbeiderspers, 1987.

Lengyel Tamás

angol

Valóságosnak tettettük magunkat, mintha tanulnánk, mintha az életre készülnénk, mi, álemberei az Új Világnak, annak egy ismeretlen sarkában, ahol jelen volt az újat oly gyorsan behálózó korrupció valahány emlékeztetőjegye.

}} V. S. Naipaul: The mimic men (Az álemberek). André Deutsch Limited. London. 1967.

Lengyel Tamás

ukrán

Reggelente becsülettel leül a számítógép elé és este öt óráig az egyik idegen nyelvről a másikra vontatja át a szavakat. Hogy megőrizze az eredetinek a betűit és az ízét, mindazt, amit nem tud lefordítani, lábjegyzetbe teszi és odaillő ukrán sajátságokkal érzékelteti. Az esetek többi részében a szótárra hagyatkozik. Ezért hajlik az általa legyűrt elbeszélések mindegyike skizofréniába.

}} Volodimir Dibrova: Deny narodzsennyá (Születésnap). In: V.D.: Zbihoviszjká (Csődület). Kritika kiadó, Kijev, 1999.

Lipcsey Emőke

svéd

A fekete ruhás hölgy egérutat nyert, s a színház padlásterének egy sötét zuga felé tartott, ahol a nyomában futó kisasszony a sűrű homályban szemével is alig tudta őt követni.

}} Carl Jonas Love Almqvist: Drottningens juvelsmycke (A királynő gyémántja). Bonnier Pocket, Trondheim, 1993.

Pompéry Judit

német

Majd ha az ő művük nem szent már senkinek, ha annak fennmaradása vagy eltűnése felett csak használhatósága döntene, majd akkor tudnám csak meg, hogy életem során mit csináltam volna szívesen.

}} Monika Maron: Stille Zeile sechs (Csendes utca hat). Fischer Taschebuch Verlag, Frankfurt/Main, 2000.

Pompéry Judit

német

Az esetleges tettre vonatkozó első gondolatom mindig egy fehér, ágaskodó lóhoz kapcsolódott, amelyet lovasa arra bátorított, hogy ugorjon át egy szakadék fölött, amelytől irtózik.

}} Monika Maron: Stille Zeile sechs (Csendes utca hat). Fischer Taschebuch Verlag, Frankfurt/Main, 2000.

Gömöri György

lengyel

Otthon bekapcsoltam a rádiót, hogy elnyomjam vele gondolataimat, hogy agyonnyomjam őket zenével. Hogy kiegyezzek Istennel. Nem tudnék hit nélkül élni. De a különböző adókon csak politikusok vannak. Mindegyik az én lakásomban pofázik... a hazával piszkít a szőnyegre. Az egyik vörösen, a másik feketén.

}} Jacek Durski: Rok (Egy év). Nowy Swiat, Varsó, 2003.

Cseke Gábor

román

A vizek, a folyók, a tavak nem szólítottak meg, így aztán nem is voltam annyira oda értük; az eső, az erdő, a napsütés hasonlóképpen... Annyit sugalltak csupán, hogy együvé tartozunk és ez maga a boldogság, de hát ennyit magamtól is éreztem, tudtam... Mikor aztán megértettem, hogy nekem és a természetnek nincsen közös sorsunk, vagyis hát én egy idő után eltűnök, ő viszont megmarad, akkor hirtelen rányílott a szemem és megtetszett, de nem azért, mivel szép volt, hanem mert mindent túlél, és amiként én megszülettem, az örökkévalóság hosszantartó igézetében, mások is világra jönnek, és ugyanolyan szemmel néznek majd rá, mint én tettem.

}} Marin Preda: Viata ca o prada (Zsákmányolt élet), Editura Cartea Romaneasca, Bucuresti, 1979.

Szombathy Bálint

szerb

De van még két liter bánáti rizlingem is, szivi!

}} Vojislav Despotov: Psihopatak (Pszichokacsa), LOM, Beograd, 2001.

Konczek József

orosz

Ma azonban, nem törődve azzal, hogy az öreg faház gerendái közt visít a szél, s recseg-ropog minden eresztékében, kényszerítettem magam, hogy ágyban maradjak nyolcig: legalább ma ne legyen bűnöm az öregember előtt, aki nyilván ki akarja pihenni az utazás fáradalmait.

}} Fjodor Alekszandrovics Abramov: Gyerevjannüje konyi (Falovak). In.: F.A.A.: Povesztyi i rasszkázü (regények és elbeszélések), Lenizdat, Leningrád, 1985.

Esze Dóra

portugál

Mélabús vagyok. Reggeli mélabú. De ismerem a tiszta reggelek titkát is. Azt, amikor elcsendesül a melankólia.

}} Clarice Lispector: Agua viva (Élet vize). Francisco Alves Editora, Rio de Janeiro, 1978.

Esze Dóra

portugál

Az élő dolog úgy rémiszt engem, ahogyan a jövő. Mert a jövő, akár az, ami már elmúlt, érinthetetlen, merő feltevés.
E pillanatban fehér üresség vesz körül, várom a következő pillanatot. Az időt mérni munkahipotézis, nem több. De ami él, észlelhető, és ez kötelez bennünket arra, hogy mérjük a sosem változó, állandó időt. Az időt, amely soha nem kezdődött el, és soha nem ér véget. Soha.

}} Clarice Lispector: Agua viva (Élet vize). Francisco Alves Editora, Rio de Janeiro, 1978.

Esze Dóra

angol

Elragadtatásból – sápadt, kéjsóvár, megengedhetetlen bőre nyomán, haja, lába, szögletes mozdulatai, gazella-és-fű-illata, távol ülő szeme hirtelen, fekete tekintete, ruhája alatt rejtező, vad és természetes meztelensége nyomán –; és kétségbeesésből – mert közte, a különös, zseniális iskolásfiú, és a koraérett, kényeskedő, áthatolhatatlan gyermek között olyan fényűr és olyan árnylepel húzódott, amelyet semmilyen erő nem győzhetett le, nem szakíthatott át.

}} Vladimir Nabokov: Ada or Ardor: A Family Chronicle (Ada. Egy család krónikája). Penguin Twentieth Century Classics, Harmondsworth, 1969.

Esze Dóra

angol

Komoly, barna szeme szivárványhártyája oly rejtelmesen átlátszatlan volt, akár egy távolkeleti hipnotizőr tekintete (valamely képeslap hirdetésében a hátsó borítón), úgy tűnt, a megszokottnál magasabban helyezkedik el, és ettől, ha valakire egyenesen rábámult, szeme alsó pereme és nedves alsó szemhéja között fehér félhold bölcsője húzódott. Hosszú pilláiról azt gondolta az ember, sötétíti őket, és ez így is volt. Vonásait két dús, kiszáradt ajka mentette meg a manócska-kellemtől.

}} Vladimir Nabokov: Ada or Ardor: A Family Chronicle (Ada. Egy család krónikája). Penguin Twentieth Century Classics, Harmondsworth, 1969.

Cseke Gábor

román

Meghalni nem annak ellentéte, hogy élni, hanem annak, hogy születni. Mindkét ellentett szó egy állapotba – az életbe vagy a halálba – lépés pillanatát fejezi ki, míg az élni maga az életre szóló cselekvés, amelynek a nyelvben csak a halottnak lenni a tükörpárja. Csakhogy ez egy passzív igeszerűség, nem egy tulajdonképpeni ige, nem cselekvés, mert soha senki nem volt képes hinni a halálon túli cselekvés reális lehetőségében. De hátha ez mégis csak létezik és csupán a kifejezéséhez hiányzik a kellő ige? Hátha visszatérne egyszer valaki és elmesélné nekünk, mit jelent az, hogy – halni?

}} Ana Blandiana: Coridoare de oglinzi (Tükrös folyosók), Editura LiterNet, Bucuresti, 2003.

A fenti idézet a novella talaján sarjadt regény  szempontjából kivételes: a korábbi kimetszés után, ha nem is szó szerint, de a meglátás lényegét megtartva, nekem jobban tetsző  megfogalmazásban, visszaírtam a végszövegbe.
Cseke Gábor

román

Végre, sikerült kinyírnom egy szúnyogot. Jókora hízott példány, vérrel teli. Rendszerint ezek a legostobábbak. Benyakalnak s oda az éberségük. Vérfolt maradt utána a falilámpa fölött. Összerondítottam a falfestést és ez boldoggá tesz.
Ez lett volna az, amelyiktől földagadt az ujjam? Nem, mert az már egy órája, hogy megtelepedett a mennyezeten, el sem érem. Azt hiszem, felőle nyugodtan alhatom, jócskán bespájzolt. Ha jól meggondolom, ez ugyanaz az izgága, csenevész példány az akció kezdetéről, régóta eltűnt már a szemem elől. Majd szétpukkad a véremtől, s most már ő is valaki, rá se lehet ismerni, akár egy főnökre. Mily kevéssel beérik a szúnyogok!

}} Romulus Rusan: Telefonul din vis (Álombeli telefon). In: Cauze provizorii (Ideiglenes okok). Editura Cartea Romaneasca, Bucuresti, 1983.

Udvari István

ruszin

Néha találkozom szeretett barátaimmal,akik számára bármikor kész vagyok félbeszakítani akármilyen fontos foglalatosságomat,s értelmemmel türelmesen bepréselem magam gondolatvilágukba. Mások létezésének e világában keresem magam létének módját, valamint annak az emberekkel való mindennapi találkozásaimban való kifejezését.

}} Vladimir Kocsis: Marunka. In: Pripovedki (Elbeszélések) Ruszke Szlovo, Újvidék, 2002.

Udvari István

ruszin

Igazad van, öreg: ruszin vagyok, voltam, s leszek mindhalálig.

}} Petrovaj Vasil’: Rusyny (Ruszinok), Rusyn'ska obroda, Pr’ašov.1994.

Yehuda Lahav

héber

Amikor még csak elkezdtünk együtt járni, egyszer kimentünk a tengerhez; emlékszem, szinte szárnyaltam, amikor a víz mellett mentünk egymás mellett; nagyon elégedett voltam magammal, testemmel – új zöld bikini volt rajtam, nagyszerűen napbarnított voltam; arra gondoltam, ez a ragyogó, elbűvölő férfi az én társam, szeret engem, micsoda szerencsém van; ő minden nőt a hatalmába kerített – és ő pont engem választott; ekkor rám nézett és mintha csak úgy mellékesen tette volna, megjegyezte: „Ha még egy kilót leadsz magadról, tökéletes leszel”; nem, ez nem volt sértő: hogyan sértődhet meg egy fiatal lány, ha csupán egyetlen kiló választja el a tökélytől?”

}} Shelly Yacimovich: Miszhakej zugot (Páros játékok), Keset kiadó, Tel-Aviv, 2004 .

Konczek József

orosz

Meglehetős egykedvűséggel tett-vett a ház körül, mint a gyermektelen férfiak általában, utolsó szabadnapján ki sem egyenesítette a derekát, átrakta a fürdőházban a kályhát, kijavította a kerítést a ház körül, felhasogatta a favágítón a fenyőrönköket, melyek már tavasz óta ott hányódtak az ablak alatt, a tornác elé meg odadobott pár deszkát, hogy a mamának reggelente ne a vizes fűre kelljen kilépnie.

}} Fjodor Alekszandrovics Abramov: Gyerevjannüje konyi (Falovak). In.: F.A.A.: Povesztyi i rasszkázü (regények és elbeszélések), Lenizdat, Leningrád, 1985.

Pompéry Judit

német

Ez olyan, mint a Római Birodalom összeomlása, arról se tudja a kutya se, hogy valójában mikor kezdodött.

}} Sven Regener: Herr Lehmann (Lehmann úr), Eichborn Verlag, Berlin, 2001

Szabó Palócz Attila

bosnyák

Ne törődj a macskákkal, amelyek ott tekeregnek a lábad körül, csak állapodj meg a hétéves kisfiú arcán. Mutasd szétálló fülét, lesütött szemét, rövidre nyírt haját... Menj még közelebb ezekhez a szemekhez, mert amit bennük látsz - akár könnyek is lehetnek.

}} Dario Džamonja: CUT. In: CUT, pregled mlade književnosti Bosne i Hercegovine (Bosnia és Hercegovina fiatal íróinak antológiája), Dom omladine i pionira „Mladost”, Kikinda, 1987.

Szabó Palócz Attila

bosnyák

Nézz szét még egyszer magad körül, és győződj meg róla, hogy tényleg nem felejtettél el semmit, vidd magaddal a szemeteszacskót, és csapd be magad mögött az ajtót.

}} Dario Džamonja: CUT. In: CUT, pregled mlade književnosti Bosne i Hercegovine (Bosnia és Hercegovina fiatal íróinak antológiája), Dom omladine i pionira „Mladost”, Kikinda, 1987.

Szabó Palócz Attila

szerb

Később arról mesélt, hogy milyen szerepet játszottak a nők az életében, a hadifogságban, a háborúban. Bulgáriában, ahol munkaszolgálatos volt a háború végén, egy gazdag hölgy, akinek ügyvéd férje gyakran utazgatott Szófiába, nagyon megszerette.

}} Sava Ilić: Usput (Útközben). Književna zajednica Kikinde, Kikinda, 1988.

Szabó Palócz Attila

szerb

Nos, én is elkezdek naplót írni, de ezt ne nagyon vegyék a szívükre...

}} Đorđe Balašević: I život ide dalje (sve dalje odavde...) (És az élet megy tovább (egyre tovább innen...)). Prometej, Novi Sad, 1997.

Szabó Palócz Attila

monte-negrói

Bodin addig remegett a bokor alján, amíg vissza nem nyerte emberi alakját. Ájultan egy kunyhóba vitték. Nem beszélt arról, hogy mi történt vele. Később rendszeresen visszajárt arra a helyre, s halála előtt egy négyszögletű kőlapot helyezett el ott a következő szöveggel: „Köszönöm a farkasnak, hogy farkas lehettem.”

}} Slobodan Vukanović: Susret (A találkozás). In: S. V.: Devet ajkula u Montenegro gradu (Kilenc cápa Montenegró városában), Narodna biblioteka „Radosav Ljumović”, Podgorica, 2001.

Bikácsy Gegely

francia

És hirtelen, váratlanul, mint mindig, amikor rámtör, hirtelen eszembe jut, hogy meghalok.

}} Eugène Ionesco: Le Solitaire (A magány), Mercure de France, Párizs, 1973.

Balogh István

szerb

(a szerző vajdasági)

A madár, akkor, megnyugodott, elbújt egy magas oszlop mögé, igaz, közel a kijárathoz, s most már ő szemlélt bennünket kívülállóként.

}} Draško Ređep: Ptica u novosadskoj sinagogi (Madár az újvidéki zsinagógában), Rukove, Szabadkat, 1997.

Balogh István

szerb

(a szerző vajdasági)

És akkor, váratlanul, a magas orgonasípok felett, leszállt, úgy tűnt, egy már nagyon zavarodott, fekete madár, galambocska, szemmel láthatóan megrémísztette a tömeg, forrongásával, hullámzásával, amely nem akart véget érni, lent, egészen alacsonyan, a talajon.

}} Draško Ređep: Ptica u novosadskoj sinagogi (Madár az újvidéki zsinagógában), Rukovet, Szabadka,1997.

Samu János Vilmos
angol

Elvezettem egy jelet az út végéig, és aztán elvesztem. Gyere, találj meg!

}} Mark Amerika: Grammatron. http://www.grammatron.com

Samu János Vilmos
angol

De a sivatag nem volt valóságos. A valós sivataga volt. Egy digitálisan manipulált hiperdokumentum, amelynek büszkesége, hogy információt köt össze, és ösvényt nyit a följegyezhető pusztulásba.

}} Mark Amerika: Grammatron. http://www.grammatron.com

Gergely Tamás
svéd

Télen volt a legszebb.

}} Carl-Johan Vallgren: Magnus. Höst (Magnus, ősz). In: C-J.V.: Längta bort (Vágyakozás), Bonniers, Stockholm, 1988.

Margócsy István
német

S lenne egyáltalán valami értelme a szenvedélyeknek, ha az ember a maga számára tartogatná csak őket?

}} Hanns-Josef Ortheil: Faustinas Küsse (Faustina csókjai). Luchterhand, München, 1998.

Zsille Gábor

lengyel

Igazság szerint gyakran ébredek nosztalgikus vágyódással ama ország után, amelyben rozoga körhinták voltak és derűs kisvárosok, s a föld itt-ott picinykét remegett. Mostanság minden olyannak tűnik, mint egy átlagos államban: van kormány, vannak városok, utak, folyók, csillogó-villogó autók, újdonsült milliomosok levelei, köztisztviselők számtalan változatban, bankárok, tolvajok, rendőrség – ám mindez valahogy vacakul rímel a szokványos életről alkotott elképzelésekkel.

}} Stanisław Lem: Rozważania sylwiczne (Erdei töprengések). Odra folyóirat, 2001/10.

Fekete J. József

horvát

(a szerző vajdasági)

Miközben a mondatokat javítgattam és a történet előző szakaszát csiszoltam, a múltba töltögettem a jelen pillanatot, világossá vált, hogy az átélt tapasztalatokat a tudatomban az időszerű események irányítják, s kilétem utáni kutatásaim során eljutok majd arra a pontra, ahol végérvényesen meg kell határoznom helyzetem a jelenben; tudatosult, hogy a helyzet, amibe belecsöppentem, kihatással lesz arra, hogy miként birkózom meg a történet idejével.

}} Zvonko Sarić: Hvatač duše (Lélekcsapda). Signum Kiadó, Belgrád, 2003.

Fekete J. József

horvát

(a szerző vajdasági)

A spanyol nyelvben, gyermekem, nagyon hasonlít egymásra a lectura és a locura szó; az egyik olvasást, a másik őrületet jelent.

}} Zvonko Sarić: Hvatač duše (Lélekcsapda). Signum Kiadó, Belgrád, 2003.

Balogh Robert

német

(a szerző osztrák)

Eddigi életemben egyszer megtapasztaltam az átváltozást.

}} Peter Handke: Mein Jahr in der Niemandsbucht (Egy évem Senki-öblében); Suhrkamp Verlag Frankfurt am Main, 2000.

Kalász István

német

(a szerző svájci)

Az ablakok mögött lassan láthatatlanná vált a táj, és egy idő után csak saját arcomat láttam az üvegben.

}} Peter Stamm: Agnes (Ágnes). Arche Verlag AG, Zürich Hamburg, 4 Auflage, 2000.

Berniczky Éva

Szólj hozzá!

Címkék: előzmények ős tejmozi

Meséld el a regényedet

2011.10.08. :: BDK

„Saját filozófiát teremteni, még ha csak prózaíróit is – igen nagy kihívás.” Cseke Gábor interjúja Tejmozi című regényemről, előtörténetéről:

Szólj hozzá!

Címkék: interjú regény előzmények ős tejmozi

Az eredeti projektum felhívása

2011.10.05. :: BDK

Felkérés

Kedves Barátom!

Ezúton tisztelettel meghívlak Egy mondat a… című interakciómba. Ennek keretében kérlek, hogy egy magyarul még meg nem jelent idegen nyelvű kortárs irodalmi prózaműből – saját választásod alapján! – EGYETLEN MONDATNYIT interpretálj, megfelelő műgonddal fordíts le számomra. Küldd el nekem ezt a mondatot a szerző nevének, a mű eredeti és magyarra fordított címének, valamint a forrásnak a pontos megadásával. Én a beérkező mondatoknak a felhasználásával novellát írok úgy, hogy lehetőség szerint valamennyit beépítem a saját szövegembe. Ebben az alkotói gesztusnak is szánt poliglott multi-kulti kreatív játékban – természetesen a világnyelveken és a „nagy” vagy akár „egzotikus” nyelven alkotók mellett! – külön hangsúlyt szánnék a szomszéd népek kortárs irodalmának, így azoktól a megszólítottaktól, akik ezeknek ismerői, ennek a szándékomnak a figyelembe vételét is kérem.

A projektum elméleti alapvetését és gyakorlati menetét külön leírásban vázoltam (lásd a másik hasábon).

Kérlek, amennyiben ez lehetséges, tégy eleget az alábbi feltételeknek és ajánlásoknak:

  1. A kiválasztott mondat ne tőmondat legyen.
  2. Ne haladja meg a 720 karaktert (12 szabvány sort).
  3. Szerzője kortárs író legyen, magyarul még nem publikált prózaművében szerepeljen a mondat.
  4. Kérem a forrás bibliográfiai adatait: szerző, a mű eredeti nyelve és címe + a cím magyarul, könyv eredeti címe (ha más, mint a mű címe), kiadási hely, idő, kiadó neve. (Ha a forrás nem könyv, hanem folyóirat vagy újság, netán kézirat – akkor ennek adatai.)
  5. Lehetőleg kerüljük el a kettős fordítást, azaz eredetiből és ne közvetítő nyelvből történjen a magyarítás
  6. Lehetőleg ne legyenek a mondatban személy- és helynevek, dátumok (képtelen feladat lenne 40 szereplőt 40 helyszínen és 40 időben mozgatnom.)
  7. Amennyiben a választott szövegben néhány egymást követő mondat roppant összefüggő egységet alkot, és együttes hosszúságuk nem haladja meg a fent megadott karakterhatárt, az esetben a 2-3-4 mondatból álló részlet egésze is elküldhető.
  8. Egy-egy fordító természetesen más-más szerzőktől és nyelvekből vett több mondattal is részt vehet, itt azonban kérek bizonyos önmérsékletet. Javaslom, hogy mindenki az általa ismert nyelvek mindegyikéből legalább 1, de legfeljebb 3 mondatot nevezzen be a játékba.
  9. Bár komolysága mellett hangsúlyozni kívánom a projektum játékos jellegét, ezúttal mégis azt kérem, hogy ne fiktív, hanem létező szerzők létező műveiből származzanak a mondatok, és minden fordító saját nevén szerepeljen a játékban.
  10. Végül: szeretném (de ez csak javaslat, nem feltétel), ha a szerzők kiválasztásában egy esetleges visszacsatolás lehetősége is rejlene, vagyis a fordítók révén az akcióról és annak eredményéről az eredeti mondatok idegen nyelvű szerzői is tudomást szerezhetnének.

Kedves Barátom,
kérlek, küldeményedet – e-mailben, lehetőleg mellékelt .doc formátumban is – mielőbb, de mindenképpen egy hónapon belül, azaz legkésőbb március 24-ig juttasd el hozzám. A mondatok a beérkezés sorrendjében – a szerző és a fordító nevének feltüntetésével – folyamatosan megjelennek honlapomon. A novellát április folyamán írom meg, és amint elkészül, ugyanitt közzéteszem.

Érdeklődéssel és nem titkolt izgalommal várom jelentkezésedet.

Egy mondat a világ.

Baráti üdv:
-bdk


A felkérést 2004. február 24-én (szökőnapon) küldtem el azoknak az író-, szerkesztő-, műfordító-, irodalomkedvelő barátaimnak, akik egy korábbi puhatolózásomra bólintással feleltek.

Szólj hozzá!

Címkék: ős tejmozi

Az ős-Tejmozi keletkezése: 2004

2011.10.05. :: BDK

Regényem közvetlen előzménye a Tejmozi c. novella. 30 aktív és 43 passzív szerzőt érintő interakció keretében hoztam létre egy magam teremtette multikulturális szövegprojektum eredményeként, két különböző változatban. Az ős-Tejmozi történetét  Cseke Gábornak a Romániai Magyar Szó Színkép c. kulturális mellékletében megjelent sorozatából ismerhetik meg blogom olvasói. 

Szólj hozzá!

Címkék: előzmények ős tejmozi

süti beállítások módosítása